Biztosítási díjak kialakításának megalapozása, Költség-haszon, költség-kockázat elemzések készítése.

A műszaki technológia működésére vonatkozó valószínűségi kockázatelemzések igen jó alapot szolgáltatnak a cégek biztosítási díjainak megalapozásához. A súlyos baleseti kockázatok elemzési eredményeire támaszkodva a DNV GL által kifejlesztett módszer alapján meghatározhatóak és kiszámíthatóak azok a pénzügyi kockázatokat jellemző mutatók, amelyeket a biztosító társaságok és alkuszok használnak a biztosítási díjak kialakításához.

A biztosítási díjakat megalapozó két mutatószám az EAAL (Estimated Annual Average Loss) ami a becsült éves átlagos kiesés kockázatát jellemzi, és az EML (Estimated Maximum Loss), ami a becsült maximálisan várható kiesés kockázatát adja meg.

Az ilyen jellegű kockázatelemzésnek igen nagy előnye és erőssége, hogy az üzemeltető számára érthető és világos módon, beazonosíthatóvá válnak a biztosítási díjak kialakításához ténylegesen a legnagyobb mértékben hozzájáruló komponensek és ez alapján kulcsot kapnak a biztosító társaságok felé történő érdemi egyeztetésre a biztosítási díjak optimális kialakításához.

Az üzemi technológiákra elvégzett kockázatelemzések igen jó alapot szolgáltatnak a menedzsment részére a biztonság érdekében történő költség-haszon elemzések megalapozásához. A szisztematikusan elvégzett kockázatelemzések eredménye a kockázathoz legnagyobb mértékben hozzájáruló komponensek meghatározása és rangsorolása. Ez alapján a biztonsági szempontokat szem előtt tartva a biztonság növelése érdekében javasolt intézkedések költségei is optimalizálhatóvá válnak.