Műszaki veszély- és kockázatelemzések különböző módszerekkel, megrendelői igények szerint (HAZOP, SIL, LOPA, risk graph)

Az üzemi technológiai és gyártási folyamatok veszély- és kockázatelemzése (Process Hazard and Risk Analysis - PHARA) meghibásodási, megbízhatósági vizsgálaton alapulnak. A PHARA követelményei egyedi vállalati szabványokon alapulhatnak és/vagy nemzeti és nemzetközi szabályozásokon és követelményeken továbbá figyelembe kell venni a legjobb mérnöki gyakorlat (Best Engineering Practice) alkalmazásait és Good Manufacturing Practice (GMP) aktuális értékeléseit. Az egyik előnyben részesített módszer a vállalati PHARA végrehajtásához a HAZOP eljárás.

A HAZOP (Hazards and Operability – veszély- és működőképesség) elemzés célja a tervezett működésektől való eltérések következményeinek és azok kockázatainak meghatározása és rangsorolása, szükséges esetekben biztonságnövelő intézkedésekre vonatkozó javaslatok megfogalmazása.

A SIL (SafetyIntegrityLevel – Védelmi (műszaki) integritási szintek) biztonsági funkcióval rendelkező védelmi (műszaki) elemek osztályába sorolása során a műszaki eszközök biztonsági kockázatainak meghatározása is megtörténik. A SIL szerinti kategóriákba sorolására többféle minősítő eljárás, pl. LOPA, RISKGRAPH, stb. használható (lásd link). Az alábbi SIL osztályok jelentik a kategóriákat:

SIL szint

Rendelkezésreállás [%]

*PFDavg

SIL 1

90.00 - 99.00 %

10-2 ≤ PFD < 10-1

SIL 2

99.00 - 99.90 %

10-3 ≤ PFD < 10-2

SIL 3

99.90 - 99.99 %

10-4 ≤ PFD < 10-3

SIL 4

> 99.99 %

10-5 ≤ PFD < 10-4

*PFD (Probability of Failure on Demand): Annak a valószínűsége, hogy a biztonsági funkció nem működik, amikor szüksége van rá.